Áttekintés

Az elhúzódó nagyfokú geopolitikai és politikai bizonytalanság várhatóan visszafogja az euroövezet gazdasági növekedését, lassítva a várt fellendülést, miközben 2024 végén a vártnál valamivel gyengébb volt a növekedés. Mind a bel-, mind a kereskedelempolitikában nagy a bizonytalanság. Bár az alapprognózis csak az új vámoknak az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelemre gyakorolt hatásával számol, a világkereskedelem további szabályozási változásainak – különösen ami az Európai Unióval szembeni lépéseket illeti – lehetőségével kapcsolatos bizonytalanság kedvezőtlen hatásai vélhetően féken fogják tartani az euroövezeti kivitelt és beruházásokat. A tartós versenyképességi kihívásokkal párosulva mindez – értékelésünk szerint – az euroövezet exportpiaci részesedésének további zsugorodásához vezet. Az említett hátráltató tényezők ellenére továbbra is megvannak a feltételei, hogy az euroövezeti GDP-növekedés az előrejelzési időszakban ismét erősödjék. Az erős – bár lanyhuló – munkaerőpiac közegében az emelkedő reálbérek és foglalkoztatás várhatóan segíteni fogja a fellendülést, amelyben a fogyasztás a növekedés kulcstényezője marad. A belföldi keresletre a finanszírozási feltételek lazulása is kedvezően hat, ahogy azt a jövőbeli kamatpályájával kapcsolatos piaci várakozások jelzik. A munkaerőpiac előreláthatólag rugalmas marad, a munkanélküliségi ráta 2025-ben átlagosan 6,3%-ra várható, 2027-ben pedig 6,2%-ra mérséklődik. Ahogy a termelékenységet a közelmúltban visszafogó néhány ciklikus tényező hatása lecseng, az előrejelzési időszakban várhatóan megélénkül, bár a strukturális problémák továbbra is megmaradnak. Mindent egybevetve 2025-ben 0,9%-os átlagos éves reál-GDP-növekedés várható, amely 2026-ban 1,2%-ra, majd 2027-ben 1,3%-ra erősödik. Az eurorendszer szakértőinek 2024. decemberi makrogazdasági prognózisához képest a GDP-növekedési várakozást mind 2025-re, mind 2026-ra 0,2 százalékponttal lefelé módosultak, míg 2027-re nem változtak. A gyengébb kilátások főként az export és – kisebb mértékben – a beruházások lefelé való módosítására vezethetők vissza, ami a bizonytalanságnak a korábban feltételezettnél erősebb hatását tükrözi, valamint azon várakozásokra, hogy a versenyképességi problémák valószínűleg a vártnál tovább fennmaradnak.^[1]

A HICP-index alapján mért infláció nőtt az elmúlt hónapokban, az előrejelzések szerint azonban 2025 folyamán kismértékben mérséklődik, majd 2026 első negyedévétől csökken, és az EKB 2,0%-os inflációs célja körül mozog. Az előrejelzési időszak kezdetén az energiakomponens felfelé irányuló bázishatásai és a magasabb élelmiszerár-infláció várhatóan nagyjából ellensúlyozni fogják az energiát és élelmiszert nem tartalmazó HICP-infláció (HICPX) csökkenéséből eredő, lefelé irányuló hatásokat. Az energiahordozók árának az év legelején való emelkedése éreztetni fogja hatását az energiaárak 2025. évi változásának ütemében. Bár az olaj- és gázárak feltehetőleg a tőzsdei határidős árakkal összhangban csökkenni fognak, az energiainfláció a teljes előrejelzési időszakban – a historikus átlagtól elmaradva ugyan – valószínűleg továbbra is pozitív mértékű lesz. 2027-ben az energiainflációt előreláthatólag az éghajlatváltozás hatásait mérséklő új intézkedések bevezetése hajtja fel. Az élelmiszer-infláció az előrejelzések szerint 2025 közepéig emelkedik, ami főként az élelmiszer-nyersanyagárak közelmúltbeli erőteljes növekedésének tudható be, majd 2027-ben átlagosan 2,2%-ra csökken. A HICPX-infláció 2025 elején várhatóan csökkenni kezd, ahogy a késleltetett átárazás hatásai gyengülnek, a béroldali nyomás mérséklődik, és a múltbeli monetáris politikai szigorítás hatása továbbra is átgyűrűzik a fogyasztói árakba. A HICPX-infláció visszaesését várhatóan főként a szolgáltatások inflációjának csökkenése idézi majd elő, ahol az infláció ezidáig viszonylag tartós volt. Összességében a HICPX-infláció a 2025-ös 2,2%-ról 2027-re várhatóan 1,9%-ra mérséklődik. Az inflációs kompenzációs nyomás kifutásával a jelenleg még mindig erős bérnövekedés előreláthatólag továbbra is csökkenő pályát fog követni. A termelékenység növekedésének várható fellendülésével együtt ez vélhetően a fajlagos munkaerőköltségek lényegesen lassabb növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a belföldi ároldali nyomás a prognózis szerint tovább enyhül, a profitráták pedig az előrejelzési időszakban javulnak. Az importárakban tükröződő külső ároldali nyomás várhatóan mérsékelt marad, feltéve, hogy nem változik az uniós kereskedelmi vámpolitika. A 2024. decemberi prognózissal összevetve a fogyasztóiár-index alapján mért inflációs kilátásokat 2025-re 0,2 százalékponttal felfelé módosítottuk a magasabb energiaár-feltevések és az euro leértékelődése miatt, míg 2027-re kismértékben lefelé módosítottuk az időszak végén várható némileg gyengébb energiakomponens okán.

A fenti prognózisok véglegesítése után tett kereskedelmi és fiskális politikai bejelentések bizonytalanságot keltenek az euroövezet gazdasági növekedési és inflációs kilátásai körül.