SAJTÓKONFERENCIA

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Vilnius, 2019. június 6.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük mindnyájukat ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnék köszönetet mondani Vitas Vasiliauskas elnök úrnak a vendégszeretetért, és hálánkat kifejezni munkatársainak a Kormányzótanács mai ülésének kitűnő megszervezéséért. Most pedig beszámolunk az ülés eredményeiről.

A rendszeres gazdasági és monetáris elemzésünk alapján tüzetesen áttekintettük a gazdasági és inflációs kilátásokat, figyelembe véve az euroövezetről szóló legfrissebb szakértői makrogazdasági prognózist is. Ennek alapján a Kormányzótanács – árstabilitási célja elérése érdekében – a következő döntéseket hozta.

Először is úgy döntöttünk, hogy az EKB irányadó kamatai változatlanul maradnak. Jelenleg arra számítunk, hogy a kamatok legalább 2020 első felén át a jelenlegi szintjükön maradnak, mindenesetre addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson.

Másodszor, az a szándékunk, hogy az eszközvásárlási program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektessük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az EKB irányadó kamatainak emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Harmadszor, ami a negyedéves, célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek új sorozatának (TLTRO III) módozatait illeti, döntésünk szerint minden egyes művelet kamatlába olyan szinten lesz megállapítva, amely 10 bázisponttal meghaladja az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteiben az adott TLTRO élettartama alatt alkalmazott átlagos kamatlábat. Az olyan bankok esetében, amelyeknek az elfogadható nettó hitelnyújtása meghalad egy bizonyos viszonyítási értéket (benchmarkot), a TLTRO III-ban alkalmazott kamatláb alacsonyabb lesz, méghozzá olyan alacsony lehet, mint a betéti rendelkezésre állásnak a művelet élettartama alatt érvényes átlagos kamatlába plusz 10 bázispont.

A ma 15.30-kor kiadott sajtóközleményben további részleteket közlünk a TLTRO III feltételeiről.

A Kormányzótanács azt is felmérte, hogy jelenleg a negatív kamatoknak a laza monetáris politikához és az infláció tartós konvergenciájához való pozitív hozzájárulását nem befolyásolják károsan a banki alapú pénzügyi közvetítésre gyakorolt lehetséges mellékhatások. Ugyanakkor továbbra is gondosan figyelemmel kísérjük a monetáris politika banki alapú transzmissziós csatornáját és az enyhítő intézkedések meghozatalának indokoltságát.

A ma bejelentett monetáris politikai intézkedésekkel a célunk olyan alkalmazkodó monetáris politika követése, amelyre szükség van ahhoz, hogy az infláció középtávon tartósan megmaradjon azon a pályán, amely a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tart. Annak ellenére, hogy az első negyedévről a vártnál némileg jobb adatokat kaptunk, a legfrissebb információk szerint a világszerte tapasztalható visszafogó hatások továbbra is kedvezőtlenül hatnak az euroövezeti kilátásokra. A geopolitikai tényezőkhöz, a protekcionizmus erősödő veszélyéhez és a feltörekvő piacok sérülékenységéhez kapcsolódó bizonytalanság elhúzódó jelenléte nyomot hagy a gazdasági szereplők hangulatán.

A tovább bővülő foglalkoztatás és az emelkedő bérek ugyanakkor folyamatosan támogatják az euroövezeti gazdaság rugalmasságát és a fokozatosan erősödő inflációt. A ma hozott pénzpolitikai intézkedések biztosítják, hogy a pénzügyi feltételek igen kedvezőek maradjanak, támogatják az euroövezeti gazdasági expanziót és a belföldi ároldali nyomás folyamatos erősödését, tehát középtávon az általános inflációs folyamatokat. Az elkövetkező időszakot tekintve a Kormányzótanács eltökélt aziránt, hogy előre nem látható, kedvezőtlen események esetén lépéseket tegyen, valamint készen áll teljes eszköztárának a megfelelő kiigazítására azért, hogy az infláció folyamatosan és tartósan az inflációs céljának megfelelő pályát kövessen.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP a 2018. utolsó negyedévi 0,2%-os növekedés után 2019 első negyedévében 0,4%-kal bővült az előző negyedévhez képest. A kapott gazdasági és felmérési adatok azonban az év második és harmadik negyedében valamivel gyengébb növekedésre utalnak. Ez a nemzetközi kereskedelem folyamatos gyengeségének tudható be olyan környezetben, amelyet különösen az euroövezeti feldolgozóipart sújtó, elhúzódó globális bizonytalanság jellemez. Az euroövezeti szolgáltató és építőipari ágazatok ugyanakkor rugalmasnak mutatkoznak, a munkaerőpiac pedig folyamatosan tovább javul. A jövőbe tekintve, az euroövezeti expanziót továbbra is támogatják a kedvező finanszírozási feltételek, a mérsékelten expanzív euroövezeti fiskális politika, a további foglalkoztatásbővülés és az emelkedő bérek, valamint a folyamatos – bár némileg lassabb – világgazdasági növekedés.

A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az eurorendszer szakértőinek az euroövezetről szóló 2019. júniusi makrogazdasági prognózisa. Eszerint az éves reál-GDP 2019-ben 1,2%-kal, 2020-ban 1,4%-kal, 2021-ben pedig 1,4%-kal nő. Az EKB szakértőinek 2019. márciusi makrogazdasági előrejelzéseihez képest a reál-GDP növekedési kilátásait 2019-re 0,1 százalékponttal felfelé módosítottuk, 2020-ra 0,2 százalékponttal, 2021-re pedig 0,1 százalékponttal lefelé módosítottuk.

Az euroövezet növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is lefelé mutatnak, aminek oka a geopolitikai tényezőkhöz, a protekcionizmus erősödő veszélyéhez és a feltörekvő piacok sérülékenységéhez kapcsolódó bizonytalanságok elhúzódó jelenléte.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja 2019 májusában 1,2% volt az áprilisi 1,7% után, ami főként az energia és szolgáltatások alacsonyabb árinflációjának tudható be. Az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján valószínűsíthető, hogy az elkövetkező hónapokban a teljes infláció csökken, majd az év vége felé ismét emelkedik. Eltekintve a közelmúltbeli, átmeneti tényezők miatti volatilitástól, a trendinflációs mutatók általánosan visszafogottak maradnak, a belföldi munkaerőköltség-oldali nyomás viszont tovább erősödik és szélesedik, amihez magas szintű kapacitáskihasználtság és szűkülő munkaerőpiac járul. Előretekintve, a trendinfláció középtávon várhatóan emelkedik, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és az erősebb bérnövekedés támogat.

Ezt az értékelést tükrözi nagy vonalakban az eurorendszer szakértőinek az euroövezetről adott 2019. júniusi makrogazdasági prognózisa is, amely az éves HICP-infláció ütemét 2019-ben 1,3%-ra, 2020-ban 1,4%-ra, 2021-ben pedig 1,6%-ra valószínűsíti. Az EKB szakértőinek 2019. márciusi makrogazdasági előrejelzéseihez képest a HICP-vel mért inflációs várakozást 2019-ben 0,1 százalékponttal felfelé módosítottuk, 2020-ban pedig 0,1 százalékponttal lefelé.

A monetáris elemzés alapján a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) a 2019. márciusi 4,6% után áprilisban 4,7%-os ütemben bővült. Az M3 tartós növekedési üteme a lakossági szektort célzó, folyamatos bankhitelteremtést és az M3-állományok alacsony alternatívaköltségét tükrözi. A komponensek közül változatlanul az M1, szűkebb értelemben vett pénzaggregátum járult hozzá leginkább a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedéséhez.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme a 2019. márciusi 3,6%-ról áprilisban 3,9%-ra emelkedett. A rövid távú volatilitástól eltekintve az utóbbi hónapokban kissé mérséklődött a 2018. szeptemberi csúcs után, ami a gazdasági növekedés 2018 folyamán megfigyelhető lassulását tipikusan késve követő reakciót tükrözi. A lakossági hitelek éves növekedési üteme a márciusi 3,3% után áprilisban 3,4%-ra emelkedett, tehát ismét megfigyelhető volt fokozatos javulás.

A ma hozott monetáris politikai intézkedések, köztük a TLTRO III is segítenek a kedvező hitelezési feltételek megőrzésében, és a jövőben is támogatják a finanszírozási források elérhetőségét, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon tartósan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink valamennyi eredményét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékenységek kiküszöböléséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell ahhoz gyorsítani, hogy erősödjön a reziliencia, csökkenjen a strukturális munkanélküliség és javuljon az euroövezet termelékenysége, növekedési potenciálja. Az egyes országoknak 2019-ben tett konkrét ajánlásokat fontos irányjelzőnek kell tekinteni. Ami a fiskális politikát illeti, az euroövezet enyhén expanzív politikája támogatja a gazdasági teljesítményt. A nagy államadósságú országokban ugyanakkor folytatni kell a fiskális tartalékok újrateremtését. Mindenhol fokozni kell az arra tett erőfeszítéseket, hogy a közpénzügyek összetétele növekedésbarátabb legyen. Ugyanígy az Európai Unió fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a folyamatban levő munkát, és további konkrét, határozott lépésekre szólít fel a bankunió és a tőkepiaci unió teljes kiépülése érdekében.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.