Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Öt tudnivaló a maastrichti szerződésről

A Szerződés vetette meg az Európai Unió ma ismert formájának alapjait

A Maastrichti Szerződés – hivatalos nevén az Európai Unióról szóló szerződés – vetette meg az Európai Unió ma ismert formájának alapjait.

A sokévnyi kormányközi tárgyalássorozat eredményeként megkötött Szerződést a belga és német határhoz közeli holland városban, Maastrichtban írták alá. Az alábbiakban öt tudnivaló olvasható róla.

1.

Létrehozta az Európai Uniót

Szorosabb együttműködés

A Maastrichti Szerződés sokkal szorosabbra fűzte az európai országok közötti együttműködést, több új területen is:

Európai polgárság

A Szerződés bevezette az európai polgárság fogalmát, így az európai lakosok szabadon mozoghatnak a tagállamok között, és az unió bármely pontján letelepedhetnek.

Közös kül- és biztonságpolitika

A Szerződés „az Unió közös értékeinek, alapvető érdekeinek és függetlenségének védelmére” közös kül- és biztonságpolitikát alakított ki.

Bel- és igazságügy

A Szerződés szoros együttműködést alapozott meg a bel- és igazságügy területén, hogy biztosítsa az európai polgárok biztonságát.

2.

Tizenkét ország írta alá

A Szerződést tizenkét ország képviselői írták alá 1992. február 7-én

Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország

Ezután minden egyes ország parlamentje ratifikálta a Szerződést, néhány esetben népszavazás után. A Maastrichti Szerződés 1993. november 1-jei hatálybalépésével hivatalosan is létrejött az Európai Unió.

Azóta újabb 16 tag csatlakozott az EU-hoz,* elfogadva a Maastrichti Szerződésben és az utódszerződésekben előírt szabályokat.

*Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való távozása óta 27 uniós tagállam van.

3.

Lefektette az euro alapjait

Egységes valuta az európaiaknak

A Maastrichti Szerződés készítette elő az egységes európai pénznemhez, az euróhoz vezető utat. A Szerződésben az Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) megalapításáról és ezek céljairól is rendelkeztek. Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, vagyis az euro értékének megőrzése.

A Szerződés az európai gazdasági együttműködés szorosabbra fűzéséről folytatott több évtizedes tanácskozás betetőzése volt. Az európai vezetők 1986-ban újra napirendre tűzték a közös pénz tervét, majd 1989-ben elköteleződtek a három szakaszból álló átmenet mellett.

A Maastrichti Szerződésben hivatalosan is meghatározták ezeket a szakaszokat:

1. szakasz (1990.07.01. – 1993.12.31.)

A tőke tagállamok közötti szabad mozgásának bevezetése.

2. szakasz (1994.01.01. – 1998.12.31.)

A nemzeti központi bankok szorosabb együttműködése, a tagállami gazdaságpolitikák fokozottabb összehangolása.

3. szakasz (1999.01.01-től napjainkig)

Az euro fokozatos bevezetése, és ezzel párhuzamosan az egységes monetáris politika kialakítása, az EKB irányításával.

4.

Meghatározta az euro bevezetéséhez teljesítendő kritériumokat

A Szerződés az euro gyakorlati működési szabályait is kialakította, például azt, hogy mit kell tenniük az euroövezethez csatlakozni kívánó országoknak.

A maastrichti kritériumokként vagy konvergenciakritériumokként is emlegetett szabályok arra szolgálnak, hogy az euroövezetbeli árstabilitás akkor is fennmaradjon, amikor további országok veszik át a közös valutát.

A szabályok garantálják a belépők stabilitását a következő területeken:

Infláció

Az ország egyéves megfigyelési időszak során mért átlagos inflációja nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben a legstabilabb árakat felmutató három tagállam inflációját.

Államadósság

Az ország éves költségvetési hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át, a teljes államadósság pedig nem lehet magasabb a GDP 60%-ánál.

Kamatok

Az ország hosszú lejáratú kamatai az egyéves megfigyelési időszakban legfeljebb két százalékponttal haladhatják meg a legstabilabb árakat felmutató három tagállam átlagos kamatát.

Árfolyam

Az országnak stabilan kell tartania az árfolyamot, vagyis gondoskodnia kell arról, hogy az legalább a vizsgálatot megelőző két évben az árfolyam-mechanizmusban (ERM–II) meghatározott ingadozási sávban maradjon.

5.

Hatalmas előrelépés volt az európai integráció irányába

Az európaiak közelebb kerültek egymáshoz

A Maastrichti Szerződés aláírása óta az európai országok szorosabbra fűzték kapcsolataikat, ugyanakkor néhány terület, mint például a gazdaságpolitika és a költségvetési politika, nemzeti hatáskörben maradt. Az európai államok integrációjának továbbvitele érdekében az európai vezetők további lépésekben is megállapodtak, például a következőkben:

Stabilitási és Növekedési Paktum

Az 1997-ben megkötött Stabilitási és Növekedési Paktum az egyes országok által követett költségvetési politika helyességét felügyeli.

Európai Stabilitási Mechanizmus

Az Európai Stabilitási Mechanizmus megalapításának a célja azoknak az euroövezeti országoknak a megsegítése, amelyek ténylegesen vagy várhatóan súlyos finanszírozási gondokkal néznek szembe.

Bankunió

Az egységes felügyeleti mechanizmust és az Egységes Szanálási Testületet a pénzügyi válság nyomán állították fel az európai bankrendszer biztonságának megszilárdítása, valamint a pénzügyi integráció és stabilitás megerősítése céljából.

Az európai együttműködés előnyeit ma 27 tagállam mintegy 450 millió polgára élvezi.

Az euro a bevezetéséhez vezető ütemterv elfogadását követő években a világ második legtöbbet kereskedett pénzneme lett, és az euroövezeti országokban mintegy 350 millió polgár mindennapjainak szerves része.