GYIK az eurorendszer éghajlattal kapcsolatos pénzügyi adatközléseiről
2023-tól az eurorendszer minden központi bankja évente közzétesz az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi információkat.
Az alábbi gyakori kérdésekre adott válaszok az ilyen adatközlésekről tájékoztatnak, beleértve azok hatókörét, a felhasznált adatokat és az alapul szolgáló módszertant.
Az eurorendszer tagjainak éghajlattal kapcsolatos pénzügyi adatközléseire vonatkozó további információk sajtóközleményünkben és honlapunk külön menüpontja alatt találhatók.
1. kérdés: Miért hoz nyilvánosságra az eurorendszer az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi adatokat?
Az eurorendszer az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi adatközlés révén igyekszik átláthatóbbá tenni pénzügyi portfólióinak éghajlati hatását és klímakockázatoknak való kitettségét. Tágabb értelemben az adatközléseknek köszönhetően jobban tudatosítjuk és értelmezzük a pénzügyi ágazatban fellépő éghajlati kockázatokat, a bevett piaci standardok követése révén előmozdítjuk a gyakorlati adatközlési megoldások harmonizálását, és támogatjuk az Európai Unió klímasemlegességre és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásának céljait.
2. kérdés: Milyen portfóliókat érintenek az adatközlések?
Az eurorendszer valamennyi központi bankja közzétesz a saját felelőssége alatt kezelt, nem monetáris politikai célú portfólióira vonatkozó éghajlati információkat. Ezenkívül tájékoztatnak az állami szektorról, a vállalati kötvényekről, valamint az eszközvásárlási program (APP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) szerinti monetáris politikai műveletekhez fenntartott fedezettkötvény-állományokról is. Az APP- és PEPP-állományokról szóló adatszolgáltatás az EKB nemzetközi tartalékaival foglalkozó részt is tartalmaz. A jövőbeli adatközlések hatályát és tartalmát idő múlásával párhuzamosan felülvizsgáljuk és továbbfejlesztjük.
3. kérdés: Miért nem tesznek közzé éghajlattal kapcsolatos információkat a teljes mérlegről?
Az eurorendszer olyan mérlegeszközökről tesz közzé éghajlattal kapcsolatos információkat, amelyekre elegendő éghajlati adat áll a rendelkezésére. Bizonyos eszközök és portfóliók, például az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (ABSPP) keretében tartott értékpapírok vonatkozásában még nincs elegendő ilyen adat. Ezért ezek az eszközök nem szerepelnek az adatszolgáltatásban. Az eurorendszer folyamatosan együttműködik a szabványalkotókkal és az éghajlati adatok szolgáltatóival, hogy idővel fokozatosan javuljon az éghajlati adatok elérhetősége és minősége.
4. kérdés: Milyen módszertant alkalmaznak az adatközléshez?
Az eurorendszer tagjai közösen dolgozták ki az eurorendszer közzétételi keretét, amely a nem monetáris politikai célú portfóliókat állítja a középpontba. A keretben figyelembe vesszük az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD), a szén-dioxid-kibocsátás pénzügyi elszámolására létrejött partnerség (PCAF), valamint a központi bankoknak és felügyeleteknek a pénzügyi rendszer zöldebbé tételére felállított hálózata (NGFS) ajánlásait, amelyek széles körben alkalmazott és elfogadott szabványokat biztosítanak a fenntarthatósági adatszolgáltatáshoz. A keret átalakításánál arra törekedtünk, hogy illeszkedjen az eurorendszer portfólióinak jellemzőihez. A jelentések további részletekkel szolgálnak az alkalmazott módszertanokról.
5. kérdés: Hogyan viszonyul az APP és a PEPP alatti monetáris politikai célú eszközállományok adatszolgáltatási módszertana a nem monetáris politikai célú portfóliókéihoz?
Az APP és a PEPP keretében a közszektorra, a vállalati kötvényekre és a fedezett kötvényekre vonatkozó adatközlések nagyrészt ugyanazt a módszertant követik, mint amelyet az eurorendszer közzétételi kerete alapján a nem monetáris politikai célú portfóliók esetében használunk. Az esetleges módszertani különbségek az APP és a PEPP portfóliók monetáris politikai természetét, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásoknak az eurorendszer monetáris politikai keretébe való folyamatban levő integrálását tükrözik. Például az APP- és a PEPP-adatközlésekben szereplő vállalati állományok csak a kibocsátók által közölt emissziós adatokra támaszkodnak, míg a nem monetáris politikai célú portfóliókra vonatkozó adatközlések emellett az olyan éghajlati adatszolgáltatóktól származó emissziós becsléseket is figyelembe veszik, amelyeknél nem állnak rendelkezésre saját bevallású emissziós adatok.
6. kérdés: Milyen adatokat használnak fel a számításokhoz?
Az eurorendszer két szakosodott szolgáltatótól származó éghajlati adatokra támaszkodik: Institutional Shareholder Services (ISS) és Carbon4 Finance (C4F). Mindkét szolgáltatót az egész eurorendszerre kiterjedő, a Deutsche Bundesbank által irányított közbeszerzéssel választottuk ki az adatminőség, az adatlefedés, valamint a költség-haszon szempontok figyelembevételével. Az ISS- és a C4F-adatok mellett az eurorendszer tagjai a nyilvánosságra hozott információkat kiegészítik más, egyedileg a rendelkezésükre álló éghajlati szolgáltatóktól származó adatokkal. A pénzügyi adatokat az eurorendszernek a különféle belső és külső, nyilvános és nem nyilvános adatforrásaiból gyűjtjük össze. Az éghajlati és pénzügyi adatok közzétételének természetes késedelme miatt, a referenciaév tekintetében eltérés keletkezik a legfrissebb állományadatok, valamint a múltbeli éghajlati és pénzügyi adatok között. Ennek korrigálása érdekében az eurorendszertagok dönthetnek úgy, hogy a jövőbeli TCFD-adatszolgáltatásban visszamenőlegesen aktualizálják a korábbi állományokra vonatkozó mérőszámokat.
7. kérdés: Miért integrálják a kibocsátók dekarbonizációs adatait jelentős késedelemmel?
A kibocsátók emissziós adatai a nem állami kibocsátók esetében egyéves, az állami kibocsátók esetében pedig akár kétéves késedelemmel válnak elérhetővé. Ez azt jelenti, hogy az állományok referenciaévének megfelelő emissziós adatok a legutóbbi adatszolgáltatási periódusokban nem állnak rendelkezésre. A legutóbbi portfólióállományokról való beszámoláshoz az eurorendszer az egyes kibocsátók legfrissebb rendelkezésre álló emissziós adatait használja a mérőszámok kiszámításához. Az egyes évek adatszolgáltatásaiban a korábbi mérőszámokat visszamenőlegesen aktualizáljuk, hogy tükrözzék az éghajlati adatok rendelkezésre állásának változásait. Ezek a változások főként – de nem kizárólag – a közelmúltbeli adatszolgáltatási periódusokat érintik.
8. kérdés: Miért használják az adatközlés mérőszámaiként a súlyozott átlagos szén-dioxid-intenzitást, a teljes szén-dioxid-emissziót és a karbonlábnyomot?
Az eurorendszer adatközlési keretében használt három fő mérőszám a súlyozott átlagos szén-dioxid-intenzitás (WACI), a teljes szén-dioxid-emisszió és a karbonlábnyom. A TCFD valamennyit ajánlja az eszköztulajdonosoknak. A normalizált mérőszámok (például a WACI és a karbonlábnyom) és az abszolút mérőszámok (például a teljes szén-dioxid-emisszió) kiegészítik egymást, együttesen magas fokú átláthatóságot biztosítanak a portfóliók éghajlati hatása és a klímakockázatoknak való kitettsége tekintetében. Élvezik a szabványosított módszertan előnyeit, és a pénzügyi ágazatban széles körben alkalmazzák őket az éghajlattal kapcsolatos adatszolgáltatásban. Az eurorendszer tagjai dönthetnek úgy, hogy az átláthatóság további javítása érdekében egyéb mérőszámokat is közölnek.
9. kérdés: Miért tesznek közzé célértékeket?
A célértékek a TCFD-ajánlások szerves részét képezik a „mérőszámok és célértékek” kategóriában, és az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi adatközlés fontos részei. Segítségükkel könnyebben csökkenthető az adott portfólió éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak való kitettsége, és jobban kezelhetők az éghajlattal kapcsolatos lehetőségek és az eszközállományok éghajlati hatása. Az eurorendszer minden tagja arra törekszik, hogy a kezelése alatt álló, nem monetáris politikai célú portfóliók, valamint az APP és a PEPP alatti vállalati kötvényállományok olyan pályán legyenek, amely támogatja mind a Párizsi Megállapodás, mind az EU klímasemlegességi céljait. Egyes portfóliók esetében a hosszú távú célokat időközi célokkal egészítjük ki, amivel egyértelműen meghatározható a portfólióemisszió csökkentésének iránya. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy az eurorendszer minden egyes tagja továbbra is kizárólagos felelősséggel tartozik a nem monetáris politikai célú portfóliók kezelésének minden területéért. Ez magában foglalja az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi adatközlések előkészítését és a célértékek meghatározását.
10. kérdés: Miért nem tesznek közzé az összes portfólióra vonatkozó célértékeket?
A portfólióemissziónak az idő előrehaladtával párhuzamos csökkentésére irányuló hiteles célértékeket rugalmasan kell kitűzni arra az eshetőségre, ha a portfólió tényleges emissziócsökkentése letér a kívánt pályáról. Előfordulhat azonban, hogy a portfólióra és az eszközosztályra vonatkozó korlátozások nem teszik lehetővé a rugalmasságot. A portfóliókorlátozások kapcsolódhatnak például monetáris politikai megfontolásokhoz vagy passzív befektetési stílushoz (beleértve a futamidő végéig megtartott portfóliókat). Az eszközosztályhoz kapcsolódó korlátozások vonatkozhatnak például az államkötvény-befektetésekre, mivel a kibocsátók aláírták a Párizsi Megállapodást, valamint a hiteles emissziócsökkentő keret hiányára.
11. kérdés: Mikor határoznak meg időközi célértékeket a vállalati szektor portfólióihoz, és miért nem teszik ezeket közzé? Módosítani fogják-e portfóliójukat a célértékek teljesítése érdekében?
A Kormányzótanács miután 2023-ban vállalta időközi célértékek figyelembevételét, 2024-ben úgy határozott, hogy az APP és a PEPP alatti vállalati portfóliók tekintetében időközi emissziócsökkentési célértékeket tűz ki. Az időközi célértékek útmutatásként figyelembe veszik a referenciamutatókról szóló uniós rendelet és az azt kísérő, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet követelményeit. Az eurorendszer – az árstabilitási megbízatásának sérelme nélkül – gondosan kidolgoz egy olyan keretet, amely kiterjed azon hiteles időközi emissziócsökkentési célértékek meghatározásának minden releváns elemére, amelyek mind a Párizsi Megállapodás, mind az EU klímasemlegességi céljait támogatják. Ezen a ponton az időközi célértékeket belsőleg fogjuk használni a vállalati portfóliók emissziócsökkentési pályájának nyomon követésében. Amennyiben a kívánt pályától való eltéréseket találunk, megbízatásunk keretén belül eseti alapon megvizsgáljuk korrekciós intézkedések bevezetésének a lehetőségét.
Az EKB bejelentette, hogy fontolóra veszi időközi célértékek kitűzését „Az eurorendszer vállalati szektora monetáris politikai célú állományainak éghajlattal kapcsolatos pénzügyi adatközlései” című, 2023 márciusában közzétett nyitó jelentésben. Az említett időközi célértékek teljesítésére vonatkozó döntés hangsúlyozza az eurorendszer vállalását, hogy idővel fokozatosan csökkenti a vállalati szektor portfólióihoz kapcsolódó emissziót annak érdekében, hogy a portfóliók kevésbé legyenek kitéve az éghajlatvédelmi átállás kockázatainak és a környezeti lábnyomuknak. Az időközi célértékek belső monitorozásra való felhasználása lehetővé teszi az eurorendszernek, hogy további tapasztalatokat szerezzen ezen a területen, miközben folytatja a célkitűzési keret finomítását, hogy az megfelelőbben tükrözze a központi bankok vonatkozó módszertanainak és megközelítéseinek folyamatos alakulását.
12. kérdés: Tervezik-e az időközi és kvantitatív célértékek továbbfejlesztését?
A TCFD javasolja lehetőség szerint a számszerűsített és mérhető célértékek meghatározását a nem monetáris politikai célú portfóliókhoz, beleértve az időközi portfóliókat is. Ezen a ponton az eurorendszertagok dönthetnek úgy, hogy kvalitatív, hosszú távú célértékre támaszkodnak, figyelembe véve az eurorendszer portfólióinak konkrét célkitűzéseit és korlátait, a központi bankok nettó nulla befektetési keretének folyamatban levő fejlesztését, az újonnan beszerzett adatforrások révén szerzett frissebb, de bővülő tapasztalataikat és a gyorsan fejlődő éghajlattudományt. Az eurorendszer tagjai rendszeresen felül fogják vizsgálni az adatközlési gyakorlatot, és adott esetben időközi és kvantitatív célértékekkel is bővíthetik. Az eurorendszer néhány nem monetáris politikai célú portfóliója esetében a hosszú távú célértékeket már időközi célértékekkel is kiegészítették. Amennyiben rendelkezésre állnak, az időközi célértékeket a vonatkozó TCFD-jelentés „Metrics and targets” (Mérőszámok és célértékek) szakaszában taglaljuk.
13. kérdés: Milyen célokat tűznek ki a Párizsi Megállapodásban, és melyek az EU klímasemlegességi céljai?
A Párizsi Megállapodásban globális keretet határoznak meg annak érdekében, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szintekkel összehasonlítva jóval 2 °C alá, lehetőleg 1,5 °C-ra szorítsák le. Az Európai Unió a Párizsi Megállapodás céljainak vállalásával összhangban 2050-ig meg kívánja valósítani a klímasemlegességet. Ennek érdekében elfogadta az európai klímarendeletet, amelyben az egész unió számára jogilag kötelező érvénnyel 2050-re nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást tűz ki célul. A rendeletben azt az időközi célértéket is kitűzik, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. Arra törekszünk, hogy a nem monetáris politikai célú portfólióink és a vállalati kötvényállományunk olyan pályán haladjon, amely támogatja a Párizsi Megállapodás céljait és az EU klímasemlegességi célkitűzéseit, és rendszeresen nyomon fogjuk követni az éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérése terén elért eredményeket.
14. kérdés: Mivel mérik az éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérése terén elért eredményeket?
Az éghajlatváltozással kapcsolatos céljaink megvalósítása terén elért eredményeket konkrét mérőszámok időbeli alakulásával mérjük. Az értékelés során figyelembe vett mérőszám a vizsgált portfóliótól, eszközosztálytól és éghajlati céltól függ. Például a portfólióhoz kapcsolódó emissziók csökkentése terén elért eredményeket jellemzően olyan mérőszámok alapján értékeljük, mint a portfólió WACI-ja vagy karbonlábnyoma, míg a nettó nulla átállás finanszírozása terén elért eredményeket a portfólió zöldkötvény-részesedése alapján értékeljük.
15. kérdés: Tervezik-e a rendszeres adatközlések folytatását?
Az eurorendszer vállalja, hogy a szóban forgó adatközléseket évente elvégzi, és rendszeresen felülvizsgálja az adatközlési keretének valamennyi elemét annak érdekében, hogy tovább javítsa a közlések minőségét, és biztosítsa, hogy megfelelnek a célnak. A rendszeres felülvizsgálat tárgyát képező elemek közé tartozik a közölt emisszió köre, az adatszolgáltatásba bevett portfóliók, a közölt mérőszámok és célértékek, valamint az adatminőség és -elérhetőség.
16. kérdés: Miért végez az eurorendszer a mérlegén éghajlati stressztesztet, és nyilvánosságra hozza-e a teszteredményeket?
Az eurorendszer 2022-ben a mérlegének egyes részein klímastressztesztet végzett, hogy az ajánlott gyakorlattal összhangban és a klímaütemtervének megfelelően elemezze azt a hatást, amelyet az éghajlatváltozás a kockázati profilra gyakorol. A stresszteszt számos pénzügyi kitettségre kiterjed, többek között a fedezett hitelekre, a vállalati kötvényállományra, a fedezett kötvényekre és az eszközfedezetű értékpapírokra.
Az éghajlati stresszteszt összhangban van a TCFD azon ajánlásával, hogy a szervezeteknek jellemezniük kell a különböző éghajlati forgatókönyvek esetén várható alkalmazkodóképességüket annak érdekében, hogy felmérjék a forgatókönyvek lehetséges következményeit. Ezenkívül az NGFS a központi bankok éghajlattal kapcsolatos adatközléséről szóló útmutatójában arra ösztönzi a központi bankokat, hogy kvantitatív módszerek – például forgatókönyv-elemzés, stressztesztelés és fordított stressztesztelés – alapján hozzák nyilvánosságra az éghajlattal kapcsolatos kockázatok közvetlen és közvetett hatásait.
Az eurorendszer – a fennmaradó adathiányok és módszertani korlátok miatt – a klímastresszteszt legfontosabb eredményeit aggregált és kvalitatív áttekintés formájában hozta nyilvánosságra. A vizsgálatot 2024-ben megismételjük, és az eredményeket a tervek szerint 2025-ben közzétesszük.